Óbudai fejlesztés
Óbudai fejlesztés
Általános ismertetés
A beruházási terület előkészítése
A Budapesti Műszaki Főiskola új óbudai oktatási épületének elhelyezkedése
A régészeti feltárás
A kivitelezési munka kezdete
Az építkezés
Az új épület átadása
A Felsőoktatás-fejlesztési (korábbi világbanki) Program során megvalósuló beruházások közé tartozik egy új tanulmányi épület felépítése Óbudán. A tervezett 6600 m2 nettó területű épületegyüttesben tíz előadóterem épül és itt nyer elhelyezést az integráció során létrejött Rektori Hivatal, valamint a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar. Az új épületegyüttes beruházása az egyik legnagyobb jelenleg folyó felsőoktatás-fejlesztés, mely biztosítja az informatikai képzés korszerű feltételeinek megteremtését intézményünkben.
2001. június 25-én az Oktatási Minisztériumban Pokorni Zoltán oktatási miniszter és öt felsőoktatási intézmény - köztük a Budapesti Műszaki Főiskola - rektora írta alá a beruházási megállapodást.

Az óbudai épület teljes kivitelezési költsége (bruttó): 2.389.239.507,- Ft, mely összeg tartalmazza az épület -kulcsra kész- építési és a teljes bútorzat -mobiliák- beszerzésének költségeit is. Az épületek tervezett birtokbaadási határideje: 2004. december 31.2003-ban a vállalkozó elkészítette a létesítmény kiviteli tervdokumentációját, organizációs tervét és megkezdte a régészeti feltárást követően az alapozási munkákat.
Kivitelezési szerződés aláírása
A beruházási terület előkészítése
A Budapest, Bécsi út 96., 14724/1. és 14721/2. hrsz-ú egyesített ingatlanokon a Felsőoktatási Reform Program keretében megvalósuló új oktatási létesítményre kiadott építési engedélye szerint a tervezett beruházás teljes területe "régészeti érdekű terület", amelyen a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. Tv., illetve a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet értelmében előzetes régészeti feltárásra volt szükség.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10969/2002. számú szakhatósági állásfoglalásban meghatározta, hogy az előzetes régészeti feltárás elvégzésére ásatási engedély birtokában a Budapesti Történeti Múzeum jogosult, és ezen munka elvégzésére a beruházó szerződést kötött. A tényleges feltárást a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma végezte. A munka időtartamát a szerződés az ásatási engedély megadásától, valamint a pénzügyi fedezetigazolás szolgáltató részére való átadásától számított 100 munkanapban határozta meg.
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma több mint 100 éve folytat régészeti feltárásokat Budapest területén. Az 1894-ben, a főváros első saját alapítású múzeumaként megnyílt intézmény létrejötte is a régészeti feltárások következménye volt. Az Aquincumi Múzeum a mai napig folytatja a főváros római örökségének feltárását, és szakmailag összefogja, felügyeli annak bemutatását.
A Budapesti Műszaki Főiskola új óbudai oktatási épületének elhelyezkedése
A Budapesti Műszaki Főiskola Bécsi út 96. alatti ingatlana - Bécsi út - Nagyszombat utca sarkától mintegy 150 m-re a katonai amfiteátrumtól észak-nyugatra - Aqincum, Pannonia Inferior fővárosa területére esik, mely egykor a provincia kiemelkedő jelentőségű településegyüttese volt. A Duna menti birodalmi határ egyik láncszeme, több dunai átkelőhely folytatásaként pedig a provincia belsejébe vezető útvonalak kiindulópontja volt. 1992-ben, a közeli telken épült sarokház alapozásakor 26, többnyire bolygatatlan, I-II. századi csontvázas és hamvasztásos temetkezést sikerült kiemelni, az alapozási terület teljes átkutatása vált indokolttá. Egyértelmű volt, hogy a Bécsi út mentén lehet számítani római kori temetőre (csontvázas és hamvasztásos temetkezések).
![]() |
A régészeti feltárás tervezett időszaka alatt az óbudai Kecskehegy oldalában lévő ingatlanon a régészek feltárták a nyugati oldalon futó temetőfalat. Megtalálták azt a területen áthaladó, terrazóval bélelt és kővel fedett vízvezetéket, mely a Bécsi út nyugati oldalán a Szépvölgyi úttól a Farkastorki útig mintegy 1800 m hosszan már többször előkerült a korábbi évek munkálatai során.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A feltárt terület temetkezési formáiból ítélve úgy tűnik, hogy a temetőt több évszázadon keresztül használták, a II. századtól az V. század elejéig. A hosszú használatot az is igazolja, hogy gyakran előfordul az egymásra temetés. A feltárt területen hamvasztásos sírgödrök és csontvázas sírok kerültek elő. A hamvasztásos sírok között feltártak kitapasztottak és egyszerű ásott sírok, ritkán méhkas alakúak. A viszonylag sekély mélységű, csak vékonyan átégetett oldalfalú, faszenet tartalmazó sírokban a sír sarkaihoz több, hasonló típusú agyag korsót helyeztek.
A temetkezések másik részénél a halottakat égetés nélkül tették a földbe, hasított kőlapokból összeállított, lapos kőlappal bélelt, fedett sírba. Az emberi maradványok mellett előfordultak üveg és kerámiamellékletek, agyagmécsesek, érmék, különféle ékszerek csont és bronz karperecek, hajtűk, gyöngysorok.
Talán egyik legérdekesebb darab egy női sírból előkerült IHS feliratú ókeresztény bronzgyűrű, hiszen a régészek ritkán bukkannak ókeresztény tárgyra. Az egykori Jézus-hívők alig viseltek ékszert, s tárgyaikat nem helyezték sírba. A feltárt temetőnek ezen a részén a korábbi pogány sírköveket összetörték, csak egy-két töredék került elő.
Az építési terület tervezett feltárási szakaszának lejártával azonban nem zárult le a leletmentés. Az ingatlan régészeti gazdagsága, és a további, a terület déli és a Bécsi úthoz közel eső részének átvizsgálása újabb szakasz beiktatását tette szükségessé. Az első 100 napos időszakban 140 sír került feltárásra és leletmentésre.
Az első feltárási periódus augusztus 13-ai lezárulásával az északi és nyugati ásatási területrész átadásra került a KÉSZ Kft. részére a kivitelezési munka megkezdése érdekében. A kivitelező a két munkaterületet kerítéssel választotta el egymástól. A második feltárási szakasz 2003. augusztus 18-tól kezdődött, melyben az ingatlan déli részén és az ingatlannal szomszédos területen lévő gázfogadó állomás felszámolása után felszabaduló terület leletmentésére került sor.
A feltárás ezen szakaszában egy ritkaságszámba menő lelet-együttes, egy római kocsisírkerült elő.
A területen élő őslakosság, a kelta-eraviscusok a halottak túlvilági utazását kocsin képzelték, s a rómaiaktól átvett szokásuk szerint állított sírköveiken is ezt a jelenetet örökítették meg. Csupán a leggazdagabb néhány előkelőnek jutott az a kiváltság, hogy megengedhették maguknak egy valódi, díszes kocsi sírba vitelét. A mai Dunántúl területéről összesen mintegy 9-10 hasonló temetkezés maradványait ismert, városi környezetben, városi temetőben lévőt pedig egyet sem! A vas és bronz alkatrészek mellett a fa részek elszenesedett nyomai kerültek elő, melyek gondos dokumentálása nyomán remény van a kocsi szerkezetének rekonstruálására is.
A kivitelező KÉSZ Kft. az előkészítő munkát követően kezdete meg az alapozási munkálatokhoz szükséges földmunkát. Az alapkő letételére ünnepélyes keretek között október 1-jén került sor. Az alapkövet dr. Kiss Péter kancelláriaminiszter és dr. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár helyezte el a főiskola, a kivitelező és a bonyolító szervezet tagjainak jelenlétében. Az elhelyezésre kerülő urnába az alapító okirat mellé a felsőoktatás-fejlesztési program beruházási megállapodása, a fővállalkozási szerződés, a BMF Hírlevél, főiskolai kiadványok és jelvények, a napi újságok, s fémpénzek kerültek.
![]() |
![]() |
![]() |
Az alapkőletételről készült rövid videó megtekinthető itt. (7,8Mb)
2003 novemberétől a földmunkák elvégzése után az épület alapjainak építését kezdte meg a kivitelező. Nem csak a hivatali épületszárny, hanem a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar épülete is rövid idő alatt "nőtt ki a földből". Közben a régészeti feltárás is befejeződött, így a Bécsi út felől is megkezdhették a folyamatos munkát, és körvonalazódni látszott a teljes épület. A tavaszi hónapokra a Doberdó út felőli oldal elérte teljes magasságát, megkezdték a belső szerkezeti munkákat. A Bécsi úti homlokzat egyre magasabbra nőtt, a középre tervezett hatalmas aula szerkezeti elemei a helyére kerültek. A Doberdó út felől a szigetelés után a külső burkolást is megkezdték, s közben a belső munkafázisok hosszú sora folyik.
2003. október-november-december
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. január
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. február
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. március
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A 2004 nyári állapot
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. június 29. A bokrétaünnep
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. október-november
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2004. december
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2005. január
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2005. február
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2005. március
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2005. április
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2005. május
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
















































































































































