Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekPDF változat

Múlt és jelen

 Az Óbudai Egyetem jogelődjét, a Budapesti Műszaki Főiskolát alapító intézmények az elmúlt évtizedekben rangos helyet foglaltak el a hazai és nemzetközi műszaki felsőoktatásban. Az integrálódott intézmények széles oktatási és kutatási palettával, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek.

A Bánki Donát Műszaki Főiskolán (BDMF) az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt. A képzés időtartama általában 6 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév, a mérnöktanár szakon 8 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanévben megközelítette a 900 főt. A főiskola jogelődje az 1879-ben megnyílt Budapesti Állami Közép-Ipartanoda volt, amely 1898-től Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként, 1947-től Műszaki Középiskolaként, 1962-től Felsőfokú Technikumként, 1969-től pedig Gépipari Műszaki Főiskolaként működött.
Az intézmény a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakított ki, amely fejleszttette az önálló gondolkodást, erősítette a társadalom és a világ iránti nyitottságot és a kommunikációs képességet, segítette az egészséges munkamorál kimunkálását és a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. A hallgatók személyi tulajdonságainak fejlesztése alkalmassá tette a végzetteket értelmiségi szerepkör elhivatott betöltésére.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (KKMF) az oktatás villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakokon folyt. A képzés időtartama 6 félév, illetve a kooperatív képzést választó hallgatók számára 8 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév, a mérnöktanári szakon 8 félév volt. Az intézmény budapesti (Józsefváros, Óbuda) és székesfehérvári telephelyeken működött. Hallgatóinak összlétszáma az 1999/2000. tanév kezdetén 2895 fő volt. A főiskola jogelődjét, a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát 1898-ban alapították. A képzés irányai a fejlődő villamosipar igényeihez igazodva fokozatosan átalakultak. Az intézmény 1950-től villamosipari, híradásipari és műszeripari technikumként működött. A főiskola 1969-ben jött létre a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum, a Felsőfokú Villamosenergia-ipari Technikum, valamint a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum egyesítésével.
A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola a társadalmi elvárásoknak megfelelően rugalmasan bővítette oktatási választékát, valamint képzési létszámait. Fontosnak tartotta a főiskola hagyományosan jó hírnevének és elismertségének megőrzését. Tudatosan építette és ápolta hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatait.

A Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket. A képzés időtartama 6 félév, a műszaki menedzser és a biztonságtechnika szakon 7 félév volt. Hallgatóinak összlétszáma a 1999/2000. tanév indulásakor meghaladta az 1500 főt. A főiskola közvetlen jogelődje az 1962-ben alapított Felsőfokú Könnyűipari Technikum. A könnyűipari műszaki szakemberképzés gyökerei azonban a múlt század utolsó évtizedeire nyúlnak vissza, itt csak az 1873-ban alapított "Női ipar - és kereskedelmi Tanodát" említve, amely 1893-ban Állami Nőipariskolává alakult. A későbbi Textilipari Gimnázium, majd Technikum profilt bővítve vált a század közepén a mai intézmény egyik alapjává. A főiskolát 1972-ben alapították, az erre a célra épült óbudai épületegyüttesben, ahol megkezdte működését.
Az évek során az eredeti öt szak - ruha-, textil-, bőr-, nyomda- és papíripari - további szakirányokkal bővült. Később ezek egy szakká, a könnyűipari mérnök szakká egyesültek, amelyen belül hét szakirányban folyt mérnökképzés. 1998-tól a könnyűipari szakon belül két szakirány-csoport alakult ki, amelyeken belül helyet kapott a minőségügyi oktatás is. A moduláris tantervek megújításával együtt felmenő rendszerben bevezetésre került a kredit rendszerű képzés.

A kormány 1999. december 7-i ülésén a BMF megalakulásával egyidejűleg engedélyezte 2000. január 1-jétől öt új kar - köztük a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar létrehozását. A kar a jogelőd főiskolák gazdasági képzést folytató tanszékeiből, intézeteiből, valamint a nyelvi lektorátusokból alakult.

A Neumann János Informatikai Főiskolai Kar hazánk első tisztán informatikai profilú kara, amely a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola (KKMF), a Bánki Donát Műszaki Főiskola (BDMF) és a Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) integrációja során jött létre a jogelőd főiskolák nagy hagyományú informatikai szakképzésének bázisán. A három jogelőd főiskola informatikával és számítástechnikával foglalkozó intézetei és tanszékei integrációja révén 2000. január 1-jén alakult meg a Neumann János Informatikai Főiskolai Kar.

Az Óbudai Egyetem ma

Az Óbudai Egyetem Budapesten és Székesfehérváron mintegy negyvenötezer négyzetméteren, mint az ország egyik legnagyobb műszaki egyeteme folytatja oktatási és kutatási tevékenységét. Öt karán - a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon - több mint tizenkétezer hallgató folytat tanulmányokat.
Az egyetem az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. Az egyetem tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászorulók döntő hányadának elhelyezését.
Az oktatók felkészültsége jó, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya 12%, egyetemi doktori címmel az oktatók 40%-a rendelkezik. Az Óbudai Egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak az egyetem kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.

Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek egyetemi tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.